A Csikó-köd
LBN1150-1155
Technikai adatok
| Műszer: | 173/700 Newton-asztrográf (ZsIO), SkyWatcher kómakorrektor F/4 |
| Kamera: | Atik One 6.0 |
| Szűrő: | Astronomik Deep-Sky LRGB, Astronomik L2 |
| Mechanika: | SkyWatcher NEQ6 Pro Synscan (átalakított) |
| Vezetés: | Lacerta M-Gen autoguider, OAG |
A felvétel adatai
| Expozíciós adatok: | 16,5 óra - L: 45x7 perc, R: 26x10 perc, G: 22x10 perc, B: 20x10 perc |
| Helyszín, dátum: | Magyarország, Ágasvár - 2016. augusztus |
| Átlátszóság: | 7/10 |
| Hőmérséklet: | 15 °C |
| FWHM: | 2.40" |
| Képfeldolgozás, egyebek: | CCDStack, Registar, Pixinsight LE, Photoshop |
Leírás
Egy kozmikus por- és gázfelhő halvány derengése, a Csikó-köd a Cepheusz csillagkép határában. A molekuláris porfelhő fényelnyelő és -szóró hatásának megnyilvánulása adja az égi Csikó alakját.
Ezek az óriás molekuláris felhők porból és molekuláris gázokból állnak, sűrűségük átlagosan 100-1000 db részecske köbcentiméterenként. Anyaguk sötét, nem túl sűrű és hideg is. Gravitációs egyensúlyukat azonban külső hatásra könnyen elvesztik, ilyenkor anyaguk egyre jobban összesűrűsödik. Az egyre sűrűsödő – és ezáltal melegedő – anyagból csomók alakulnak, úgynevezett Bok-globulák keletkeznek, melyekben végül csillagok – és azok bolygóik – születnek. Ezen folyamatokat az infravörös csillagászat kutatja.
A Taurus Molekuláris Felhő a hozzánk egyik legközelebbi ilyen képződmény, átlagos távolsága kb. 400 fényév. Mivel eltakarják a mögöttük lévő objektumok – csillagok, világító ködök – fényét, sötét ködöknek is nevezik őket. Forrás: vcse.hu
Technikai adatok
| Műszer: | 173/700 Newton-asztrográf (ZsIO), SkyWatcher kómakorrektor F/4 |
| Kamera: | Atik One 6.0 |
| Szűrő: | Astronomik Deep-Sky LRGB, Astronomik L2 |
| Mechanika: | SkyWatcher NEQ6 Pro Synscan (átalakított) |
| Vezetés: | Lacerta M-Gen autoguider, OAG |
A felvétel adatai
| Expozíciós adatok: | 16,5 óra - L: 45x7 perc, R: 26x10 perc, G: 22x10 perc, B: 20x10 perc |
| Helyszín, dátum: | Magyarország, Ágasvár - 2016. augusztus |
| Átlátszóság: | 7/10 |
| Hőmérséklet: | 15 °C |
| FWHM: | 2.40" |
| Képfeldolgozás, egyebek: | CCDStack, Registar, Pixinsight LE, Photoshop |
Ajánlott fotók
Az NGC3184 jelű galaxis
Az NGC 3184 jelű galaxis nagyjából 40 millió fényévre található a Nagy Medve csillagkép szélén.
Az Omega Centauri gömbhalmaz
Az égboltra tekintve a legnagyobb kiterjedésű és legfényesebb gömbhalmaz az Omega Centauri.
Az M13 gömbhalmaz
A Herkules csillagkép és egyben az északi égbolt egyik leglátványosabb objektuma. A vörös és kék csillagok kavalkádját figyelhetjük meg.